Hajdúdorog

Hajdúdorog

Hajdúdorog 2011: Dorog, -ra, -i ~ Hajdúdorog ~ Rácdorog. | Rácdorogra ke͜it úton kell bemenni / De szeretne͜ik a ro͜uzsámmal besze͜ilni / Te͜ilen-nyáron rozmaringos az ablaka / Jaj de sokat áztam-fáztam alatta. 1937: Hajdudorog, 1914: Hajdu-Dorog, 1913: Hajdudorog, 1905: Hajdu-Dorog, [1900]: Dorog, Hajdu-Dorog, 1893: Hajdu Dorog, 1884: Hajdú-Dorog, 1873: Hajdu-Dorog, 1864: Rácz Dorog, 1858: Hajdú Dorogh, 1851: Dorog, 1842: Dorog, 1804–1808: Dorog, 1808: Dorog, opp., 1802: Dorog, 18. sz. vége: Dorog, 1796: Dorog, 1795: Dorogh, 1785–1786: Dorog, 1785: Dorogh, 1782–84: Dorog, 1780–1781: Dorog, 1773: Dorogh, opp., 1760: Dorog, 1744: Dorog, 1740: Dorog, 1733: Dorogh, opp., [1730]: Dorog, [1720]: Dorog, 1715: Dorog, opp., 1707: Dorog, 1702: Dorogh, opp., 1700: Dorog, 1690: Dorog, [1690]: Dorog, 1688: Dorog, 1683: Dorog, 1652: Dorog, 17. sz.: Dorogh, 1598: Dorogh, 1597: Dorogh, 1581: Dorogh, 1570: Dorog, Dorogh, 1565: Dorog, Dorogh, 1564: Dorog, 1549: Dorogh, 1502: Dorogh, poss., 1487: Doroghaza, poss., 1430: Dorogheghaz, poss., 1427/1745: Dorogeghaz, praed., 1427: Dorogeghaz, praed., 1427: Dorog-Egyház, 1424/1425: Dorogeghaza, poss., 1374/1430: Doroghtelek, 1374>1397: Doroghtelek, 1358: Doroghaza, poss., 1338: Dorugeghaza, 1332–1337/Pp.Reg.: Doronch ~ Doroch, 1312: Durugeghaza, t., 1301: Doroch, poss. — A település a 14. század elején tűnik fel a történeti forrásokban Doroch alakban. Ezt az adatot azonban csak bizonytalanul vonhatjuk az itt tárgyalt település adatsorához, ugyanis az oklevél, amelyben szerepel, három megyéből említi a Gutkeled nembeliek öt birtokát, közte a Doroch birtokot is. Az adat felvételét az indokolhatja, hogy a Gutkeledeknek vélhetően nem volt másik ilyen nevű birtokuk. Az ilyen módon bizonyára elsődleges Dorog helynévben a Dorog személynév szerepel, amely a régiségben gazdagon adatolható a településnév adatsorában gyakran látható Durug (1237: Durug, 1250/1324: Durugh) és Dorog (1278/1317>1323: Dorogh) alakjában egyaránt. Ilyen nevű személyt e település kapcsán is említenek az oklevelek: a falu az 1312. évi említésekor a Gutkeled nemzetségből való Dorog (Drug) unokáinak a kezén volt. A személynév egyébként szláv eredetű, s az oklevelek Drug személynévformái az eredeti szláv hangalakot őrzik. A szintén a 14. század elejétől adatolható Dorogegyháza elnevezés utótagjaként a ’templom’ jelentésű egyház szó áll, amely a település templomos voltára utal. A 14–15. században a településnév többféle utótaggal is szerepel: a Dorogegyház ~ Dorogegyháza mellett olykor (alkalmi használatban) Dorogháza és Dorogtelek formában is adatolhatjuk. A később általános használatú Dorog elnevezés a legkorábbi említésen túl majd csupán a 16. századtól bukkan fel a forrásokban, ezt követően azonban évszázadokon keresztül egyedüli formaként jelöli meg a települést. Dorog településnevekkel a Kárpát-medencében másutt is találkozunk (például Komárom megyében a mai Dorog, Tolna megyében a mai Kisdorog, illetve Nagydorog helynévvel). A nevek azonosságának megszüntetésére a 19. században a Debrecen közelében fekvő település megnevezése jelzővel bővült: így jött létre a Rácdorog, illetve a hivatalos névvé is lett Hajdúdorog névváltozat. A ma már főleg az idősebbek által ismert Rácdorog névformához az szolgált alapul, hogy Dorogon rácok laktak (erről az 1581. évi urbárium, valamint későbbi források is említést tesznek.A hivatalos Hajdúdorog elnevezés pedig a település hajdúváros jellegére utal. — A. 7: 71, AOklt. 3: 101, ÁSz. 260, 261, Balogh, SzSzBOkl. 49, Borovszky–Sziklay szerk. [1900]: 1, 152, 497, Cs. 1: 513, Dávid 1971: 49, Dávid 2001: 380, F. 8/1: 485–486, 10/6: 874, 8/5: 18, Fényes 1851: 1/276, FNESz. Dorog, Hajdúdorog, Kisdorog, Nagydorog, Görög 1802, HdL18, 19, 30, HKFT., Hnt. 1873, 1913, 1937, Kállay 2: 63, Kogutowicz 1905, LexLoc. 310, Lipszky, Map., Lipszky, Rep., Maksay 1990: 2/689, MKFT., MonVat. 1/1: 349, 365, MoT. 1690, [1690], 1700, 1707, [1720], [1730], 1740, 1744, 1760, 1782–1784, 1785, [1795], [18. sz.], 1842b, MTHnt. 190, Németh 1997: 64, ÓMOlv. 288, OÖ. 152, 153, 154, 177, Pesty 1864: 321, SzabOkl. 2: 208, SzmT. [18. sz.], UC 1: 9a, 59: 6d, 81: 10b, 89: 2, 93: 38, 94: 23, 97: 23, 97: 25a, 104: 4, 115: 74, Úriszék 912, Vályi 1796–1799: 1/513, Z. 1: 532, 11: 472.