Szállásföld 2011: Szállásfö͜üd, -be ~ Szállásfö͜üdek. | Ha átvonul valaki Dorogon, a Szállásfö͜üd a leghosszabb re͜isz, eze͜irt itt szálltak meg az oroszok és más katonák is. 1986: Szállásfőd, 1972: Szállásfőd, 1971: Szállásföld, 1965: Szállásföld, 1960: Szállásföldi tanyák, 1938: Szállásföld, 1937: Szállásföldi tanyák, 1936: Szállás föld, 1932: Szállás föld, 1925: Szállásföld, 1922: Szállásföld, 1916–1917: Szállásföldi tanyák, 1915–1941: Szállásföldek, 1913: Szállásföldi tanyák, 1893: Szállásföld, 1890: Szállásföldi szántóföld, 1890: Szállásföldi kaszáló, 1886: Szállásföld, 1882: Szállásföld, 1882: Szállás, 1881: Szállásföld, 1877: Szállásföld, 1875: Szállás földek, 1871: Szállásföld, 1857: Szállás földek, 1853: Szállás Földek, 1853: Szallas Főldek, 1763–1785: Szállas. — Nagy kiterjedésű határrész a dorogi határ északi részén, a Disznókúttól északra és a Görögkúttól nyugatra. Északon a nagycserkeszi, nyugaton a hajdúnánási határral szomszédos. A legnagyobb földterületet foglalja magában a dorogi határban: a külterület közel egyharmadát alkotja. Területe: 5543 kh. Három nagy földbirtokos család (a fejéregyházi Orosz, a csicseri Orosz és a Farkas család) birtoka volt itt. 1849 után kerültek ide a Móczok. A nagy családi birtokok a 20. század elejére elaprózódtak, vagy nagybérlők kezébe kerültek. Általánosan ismert határrésznév. A tagosítás előtt, amíg tanyák nem voltak rajta, az emberek a belterületről jártak ki ide a földjüket megművelni, s ezeken a helyeken építettek maguknak szálláshelyet. Azok a földek, amelyeken ilyen szálláshelyek voltak, a Szállásföldek nevet kapták. 18–19. századi forrásokban a Szállás névformát is adatolhatjuk. Főbb részei a Szállásföld-észak, a Szállásföld-dél és a Szállásföld-közép. — EKFT., FKnT. 291, HdL2, 3, 5, 8, 10, 11, 12, 15, 16, 19, 31, 33, 37, 39, HdT. 1960, Hnt. 1913, 1937, Imre 1965: 17, Komoróczy 1971: 17, Tóth 1972: 47, Török 2009: 23. — T4-C3D1, T2-D1D5.