Szegegyháza 2011: Szegegyháza, Gra | Szegegyháza már Szabolcs megye, de rengeteg doroginak vo͜ut ot földtulajdona. Gyümölcsös van itt. | Szegegyháza ke͜it re͜isze: Kis-Szegegyháza, Nagy-Szegegyháza, a Fehe͜irto͜ui út ke͜it oldalán. 1909: Szegegyháza, [1900]: Szegegyháza ~ Szegediháza, 1893: Szegegyháza puszta, 1864: Szegegyházán, 1858: Szegegyháza P[uszta], 1851: Szegegyháza, 1808: Szegegyháza, praed., 1804–1808: Praed: Szegegyháza, 1802–1811: P[uszta] Szegegyháza, 1733: Szegegyhaza, praed., 1702: Szegegyhaza, Szeghegyhaz, 1698: Szegegihaz, poss., 1695: Szeg Egyhaz, 1682: Szegegyhaz, pago, 1648: Szegegyhaz, 17. sz.: Zegÿegÿhaz, 1598: Zegegyhaza, 1581: Zegegihaz, poss., 1570: Zegeghaz, 1565: Zőgh egyhaza, 1549: Zegh egyhaz, 1504: Zeekeghaz, poss., 1495: Zeegheghaz, 1492: Zegeghaza, poss., 1488: Zeekneghaza, 1486: Zegeghaza, 1485 k.: Zegeghaz, poss., 1476–1486: Zegeghaz, 1463: Zekehaz, praed., 1430: poss. Zeged, 1364: poss. Zegetelke, 1332–1335/PR.: de Gueg [ƒ: Sceg]. — Határrész a település keleti részén túl. Közigazgatásilag ma nem Doroghoz, hanem Újfehértóhoz tartozik. A már önálló faluként nem létező hajdani település nevére az első adatokat — amennyiben ezek valóban ide vonhatók — a 14. századból ismerjük, s ekkor Szeg, illetve Szegtelke alakban bukkan fel kállói nemesek birtokaként. A Szeg elnevezés a ’sarok, szöglet’ jelentésű szeg szóból alakult, a vele csaknem egyidejűleg jelentkező Szegtelke pedig a falura utaló telek utótagot tartalmazza. A Kállai-birtokok sorában említett Szeged, amely a Szeg névalaknak a helynevekben gyakori ‑d képzővel bővült változata, szintén ezzel a településsel lehet azonos. A falu a 15. századra elpusztult, s csak a templomépület maradhatott meg, ezt fejezik ki a Szegegyház ~ Szegegyháza elnevezései, amelyekben a ’templom’ jelentésű egyház ~ egyháza utótag szerepel. A közelben más települések nevei kapcsán is előfordul a középkorban efféle váltakozás: pl. Sima ~ Simaegyház, Dorog ~ Dorogegyház, Vid ~ Videgyház. Más megközelítések szerint a település csupán a 15. században tűnik fel elsődlegesen Szegegyház ~ Szegegyháza-ként, s az ezt megelőző forrásokból idézett adatok nem azonosíthatók az itteni faluval. Ez a körülmény a név magyarázatát annyiban befolyásolja, hogy esetleg egy további lehetőséggel is számolhatunk: e szerint a településnév a templomépületről vette a nevét oly módon, hogy a szeg elem a templom falának barna, gesztenyebarna, sárgásbarna színét örökíthette meg. A 19. század végén alkalmilag feltűnő Szegegyházapuszta név puszta eleme az idő tájt ’major’ jelentésben használatos, a névforma is erre utalhat. A helyet a 18. századi történeti források némelyike (1702) Dorog rác oppidumhoz tartozónak tekinti, mások pedig (1733) azt írják róla, hogy a praedium egyik fele Doroghoz, a másik fele Hadházhoz tartozik. A részeit ma Kis- és Nagy-Szegegyháza nevekkel különítik el. Szeg, Szeged, Szegegyháza településneveket a Kárpát-medencében másutt is találhatunk: az utóbbi például a Vajdaságban fekvő mai Szeghegy egykori neveként ugyancsak feltűnik. — Borovszky–Sziklay szerk. [1900]: 464, Cs. 1: 525, Dávid 2001: 386, Fényes 1851: 4/77, FNESz. Szeghegy, Görög 1802, HdL19, 21, Kállay 2: 125, Lelkes 2011: 625, É. Kiss 1970: 489–490, Lipszky, Map., Lipszky, Rep., Maksay 1990: 2/700, Mező 1991: 432–434, MoT. 1858, Németh 1997: 172, Pesty 1864: 321, SzabOkl. 2: 198–199, 209, SzabSzatm. 132, UC. 110: 33a, 115: 74, 29: 24, 38: 36, 39: 1f, 59: 6, 93: 38, 94: 23, 97: 23, 97: 25. — T5-G5.